Jövőkép

Jövőkép 2120-ra:

Egy intelligens faj nem elfogadja sorsát, hanem megtervezi azt.

A világ népessége stabilizálódik, Önkéntes egyszerűségben él, és Világpolgár státusszal rendelkezik a lakosság 10%. Az országok teljesítményét kizárólag Társadalmi Jólléti Index -ben mérik. A teljes nukleáris leszerelés megvalósul. A hőmérsékletemelkedés megáll. A pólusokon és a Grönlandon a jég nyaranta majdnem teljesen elolvad, így a tengerszint 10-12 m-el nő. 1 milliárd ember él úszó városokban. Az ózonlyuk teljesen begyógyul. Minden Föld lakó biztonságos ivóvízhez jut. Az éhezés megszűnik a Földön. A biodiverzitás növekedésnek indul. Erdőterületek növekedése is kimutatható. A megújuló energiatermelés túlsúlyba kerül. A termonukleáris erőművek által termelt energia a megújulókhoz képest túl drága, ez igaz az atomerőművekre is. Kizárólag ÜHG mentes közlekedési eszközöket használunk. Automatizált, körkörös gyártásban készül minden fogyasztási cikk. 2040-től csak visszaváltható csomagolóanyagokba lehet a termékeket csomagolni, a tartós fogyasztási cikkeket pedig csak bérelni lehet, így mára a világ óceánjai műanyag hulladék mentesek. Tilos a termékek és hitelek reklámozása a tömegtájékoztatásban. 2080-tól, az 100.000.000,- (százmillió) dollár feletti magánvagyont el kell adományozni vagy 90%-os adó sújtja. A társadalom döntő többsége fenntartható életmódot él, csak a gazdagok és a jómódúak pazarolnak. 2050-től csak energia önellátó épületeket, és gyárakat lehet építeni. A termékek előállításának, fogyasztásának nem lehet káros környezeti hatása. A fejlett országok többségének ökológiai lábnyoma 3-5-ről 1,5 alá csökken. Egészségkárosító szerek eladása felére csökken. A virtuális valóságot választók létszáma évről évre csökken. Az emberközpontú fenntartható társadalom erkölcse megerősödik világszerte. A jövő nemzedékek képviselete 2020-tól megvalósul az ENSZ-ben, és 2030-tól az országok jelentős többségében létjogosultságot kap a jövő nemzedékek ombudsman -jának intézménye. A szabadság, demokrácia, tolerancia megerősödik.

 

Reális-e ez a jövőkép?

Első hallásra talán túl optimistának tűnhet. A cél legyen, mindig, pozitív. A pozitív gondolkodásnak hatalma van az emberek felett. Cél nélkül, nincs értelme az ember életének. Gondoljunk bele milyen eredményeket ért el az emberiség az elmúlt száz évben. A többségét nem is akarta. S valljuk be az elmúlt 100 évben tettük igazán tönkre bolygónkat. Csak a pozitív gondolatok visznek egy jobb világ felé.

Véleményem szerint 100 év elég lesz, egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövőt létrehozni 1 milliárd ember (világpolgár) összefogásával! Ne feledjük, hogy közben folyamatosan fejlődik a globális társadalmi szervezettség. A tudományos és technológia fejlődés és a körkörös termelési folyamatok támogatják a környezet megtisztulását. Egy emberközpontú társadalom értékeit közvetítő oktatás segítségével, generációról – generációra erkölcsösebb lesz társadalmunk. A gazdaság, Társadalmi Jólléti Index-el méri teljesítményét, így a fenntarthatóságot szolgálja. Ha nincs ellenlábas a siker nem marad el. -, ……. ,és Watson-t még csak fel sem használtuk.

A jelentős gazdasági szervezetek, vállalatok vezetői tanult, tájékozott emberek, ezt kívánja a piac, a technológia fejlődés, és a társadalom változásai. A társadalmi tudat folyamatosan fejlődik, így a vállalatok vezetőinek képzése és a gazdaság irányítói is fejlődnek. Napjainkban már egy sikeres vállalat elképzelhetetlen környezettudatosság, társadalmi felelősség vállalás, családbarát munkahelyek nélkül. A gazdaság, a fejlett országokban próbál megfelelni a fogyasztók elvárásainak, és a törvényi előírásoknak.

Nem szabad hagyni, hogy a lakosság 1 %-át kitevő szuper gazdagok rövidtávú gondolkodása megakadályozza egy boldog jövő kialakulását.

Akarja-e a társadalom az igazságosabb, fenntarthatóbb világot?

A tudomány, igen, A környezetvédők, igen. A kulturális kreatívak, igen. A jövő generáció, igen. A politikusok csak szavazatokat akarnak, habár aláírják a nemzetközi egyezményeket. A gazdagok, nem, kivéve a megújuló energia ipart és a környezetvédelmi technológiákat gyártókat. A szegények, napi küzdelmekkel vannak elfoglalva. A fogyasztók, ezt is beveszik majd, csak jó legyen a dizájn. A gazdaság egyébként könnyen átáll, csak legyen idő. Az összeomlásokat nem szereti, mert másnap „ő” is összeomlik. Arra kell vigyázni, hogy a következő generációk egyre jobban akarják.